beșteleală
/beʃ.te.le̯a.lə/Etimologie
Din a beșteli + sufixul -eală.
Definiții
- (fam.) faptul de a beșteli.
Declinare
| Caz | Singular | Plural |
|---|---|---|
| nominativ-acuzativ | beșteleală | beșteleli |
| genitiv-dativ | beștelelii | beștelelilor |
| vocativ | beșteleală | beștelelilor |
| articulat | beșteleala | beștelelile |